Reggel süt a pék...

... én meg kora délután.
Régóta nézegettem a DNK receptjét, sőt, próbálkoztam is már kenyérsütéssel, persze recept nélkül, mert hát nagylány vagyok én...
Na, most végre eldöntöttem, sütök :)
Hosszas mazsolázgatás után a Dolce Vita blogon fellelhető receptet választottam. Tegnap beszereztem hozzá a kenyérlisztet, és kicsit győzködtem magam, hogy igen, kell nekem a kenyér.
Igenám, de ha este keverem, reggel nem tudom megsütni :) Ha reggel keverem, este hétkor ki akar kenyeret enni? Kínkeservesen ébren maradtam tegnap este tízig, összedobtam a tésztát.
Aztán ma elmentem beteglátogatóba, és jól elcsacsogtuk az időt... így aztán a tészta pár órával tovább kelt.
Nem ártott meg neki.

Mondjuk az az én problémám, hogy akkor sütök kenyeret, amikor éppen el akarok tüntetni magamról néhány kilót.