Hirdetés

Családomat kisebb fogyasztásúra cserélném.
Nem tudom, más hogy van vele, de belőlünk egy kisebb malom megél... és mindezt úgy, hogy én nem eszem meg, amit sütök.

Laza hétvége...

Jól kezdődött a hétvégém, tegnap itt járt egy barátnőm, Gabi a fiával. Ebből rendszert kellene csinálni, én télen megyek hozzá szaloncukor-ügyben, ő meg útba ejt engem, mikor pihenni megy :) És mivel messziről jött ember azt hoz, amit akar (vagy ez nem így van?), hoztak nekem levendulát, amit köszönök szépen!

Nagyon bízom benne, jó útvonalat mondtam nekik, és nem keringenek  város körüli pályán tegnap óta. 

Aztán tegnap felhívott drága egyetlen öcsém, hogy amennyiben ráérek (meg akkor, ha nem érek rá), neki bizony fáj a foga némi frissen sült kenyérre, ma negyed kettőre itt van érte. Rendes, nem? Mondjuk inkább ezt, két hete tényleg fájt neki, és akkor gyógyszerért jött.
A konyhában aztán eltűnődtem...
Szerencsém van, mert a családom (is) nagyon szereti a főztömet. Anyukám sokszor hív fel, hogy ezt vagy azt hogyan készítem, mert az öcsém reklamálni szokott, hogy nálam nem ilyen volt :)) Mondjuk az öcsém nagy rajongóm, frankfurti levest csak azóta eszik, mióta nálam egyszer azt kapott cserébe valami munkáért. Karácsonykor evett nálam csirkemellet Budapest-raguval, ami nem egy nagy meló, namost azóta kb. hetente kell anyunak azt tenni az asztalra.
Anyósom, aki konyhán élte le az életét, pár hete megkért, hogy nem főznék-e neki töltött káposztát.
Hazudnék, ha azt mondanám, nem esik jól, hogy ennyire elismerik a munkám.
Lány barátnőjének az anyukája is hívott már, hogy na, meséljem el, mit is evett nálunk a gyerek és hogyan készül :)

Szóval főztem, főzök és amíg élvezem, biztosan főzni is fogok minden nap, ígérem.
Meg sütni is. Ma is sütöttem, tudom, biztosan tudom, hogy a recept Lajos nénitől (aki nem Lajos) származik, de ő erősen tagad :)
Tegnap cseresznyét raktam a fagyasztóba, és mindenképpen olyant akartam sütni, ami könnyen átvariálható ápdétesített (ez de szép szó) változatba is.
Szóval: 30 dkg liszt (ebből nekem 10 dkg volt MasterMix), 30 dkg cukor (vagy 7 dkg Nyírédes), 2 kis pohár tejföl (update-be néhány kanál tej is ment), 4 tojás, csipet só, 1 csomag sütőpor. Összekevertem, sütőpapíros tepsiben sütöttem, tetején cseresznyével. De meg fogom próbálni más gyümölccsel is, mert finom, és nagyon gyors.

Játék :)

Egyik kedvenc helyemen, a Wondrlanding blogon játék indult :)
Ha szeretnétek nyerni, látogassatok el ide.

Biciklis perec :)

Ülök a szobabringán, nézem a Giro-t, hallgatom Knézyt, és a harmadik perec után úgy döntöttem, nekem is  kell. Na nem a bordatörős, térdlehorzsolós fajta, hanem ez a finom, kelt, kedvem szerint sós :)
Javaslom Contadornak, marhahús helyett :)

Recept Kifli és levendulától

Reggel süt a pék...

... én meg kora délután.
Régóta nézegettem a DNK receptjét, sőt, próbálkoztam is már kenyérsütéssel, persze recept nélkül, mert hát nagylány vagyok én...
Na, most végre eldöntöttem, sütök :)
Hosszas mazsolázgatás után a Dolce Vita blogon fellelhető receptet választottam. Tegnap beszereztem hozzá a kenyérlisztet, és kicsit győzködtem magam, hogy igen, kell nekem a kenyér.
Igenám, de ha este keverem, reggel nem tudom megsütni :) Ha reggel keverem, este hétkor ki akar kenyeret enni? Kínkeservesen ébren maradtam tegnap este tízig, összedobtam a tésztát.
Aztán ma elmentem beteglátogatóba, és jól elcsacsogtuk az időt... így aztán a tészta pár órával tovább kelt.
Nem ártott meg neki.

Mondjuk az az én problémám, hogy akkor sütök kenyeret, amikor éppen el akarok tüntetni magamról néhány kilót.

Kendő hátán kendő

És megint elkészültem két kendővel :)

Minta: Berry Yogurt Shawl (Kutas-Keresztes Ági)
Fonal: Barka Cinege (Akác)
Tű: 4 és 5 mm-es Knit Pro

Nagyon haladós kendő, imádtam kötni. Ajándékba lesz Eminek, csak úgy...

Minta: Laminaria (Elizabeth Freeman)

Fonal: Csipkefonal Bucilla által festve 

100g/1300m; 70% merinói gyapjú, 30% selyem

Tű: 3,5 mm Knit Pro

Éva néninek lesz ajándékba, aki 8 évig próbálta elmagyarázni a Lánynak, mi a szép a szolfézsban :)

És már készül a két kendő szerelemgyereke, egy Lami, Cinegéből. Nekem :)

      

Zajlik az élet

Nem bírtam magammal, megint jelentkeztem tesztkötésre, ezúttal is Kutas-Keresztes Ági egyik csodáját választottam, de most ezt a kendőt kötöm. Nem mondom meg kinek, de ajándék lesz :)

Néha félreteszem, akkor vagy anyukámmal megyek az erdőbe, hogy bőrig ázva, bokáig érő sárban gyöngyvirágot szedjünk, vagy megyek a konyhába. A virág már elkelt (vázával együtt, hagyomány); a meggyes-dióst még nem kóstoltam.